Fehér oldal

Szabó Anna-Mária és Szabó Csongor kiállításáról

Szabó Anna-Mária - Neuro-vegetativ disztopia

  Két fiatal képzőművész, Szabó Anna-Mária és Szabó Csongor kiállítása nyílt meg 2019. szeptember 17-én, a marosvásárhelyi Bernády Házban. A testvérpár Fehér oldal címet viselő tárlatán, Anna-Mária festményekkel, Csongor grafikákkal, installációkkal és más műfajú vizuális művekkel jelentkezett. Az alábbiakban Ungvári Zrínyi Kata, a megnyitón elhangzott szövege olvasható.

  Vegyük a meglepő összefüggéseket: A Plútó teljes felülete – valamivel kisebb, mint Oroszország területe. Az Oxfordi oktatás majdnem 200 évvel régebbi, mint a nagy Azték Birodalom.

  A Föld nagy részét nem ismerjük: Az Óceán kevesebb, mint 5%át fedeztük fel eddig.

  Saját magunkat sem: A szemünket sohasem láthatjuk mozgásban. Tükörben felváltva nézve egyiket, majd másikat, mindig a mozdulatlan képüket látjuk - agyunk a mozgás idején kikapcsolja a recepciót, és „felgyorsítja” a következő fix kép észlelését. De hogyan észlelhetünk valamit hamarabb, mint ahogy megtörténne?

  Úgy, hogy amit megélünk, az nem a jelen, hanem a múlt: Átlagosan 80 miliszekundummal vagyunk „lemaradva” az észlelésben – ennyi időbe telik, amíg az idegpályáinkon végigfut az információ.

  És még egy utolsó összefüggés: Mindannyian ugyanazt a vizet isszuk. A víz körforgása miatt mi, itt, mindannyian ittuk már ugyanazokat a részecskéket, de a vizünk némely molekulái valószínűleg jártak már Krisztus, Buddha vagy Szókratész testében is.

  Az ilyen és ehhez hasonló tények Szabó Anna és Csongor számára mindennapi információk. Világukban egyensúlyban van az empirikus és a tapasztalati valóság, a tudományos és a metafizikus jellegzetességek, a technikai vagy anyagi adatok pedig egyenrangúak az affektív töltettel és a tudat játékaival, akár az álmokkal is.

Szabó Anna-Mária - 46.749722,  25.521389

  A testvérek a valóságnál teljesebb valóságot tárnak elénk: a kiállítás anyaga gondolatiságtól és játékosságtól kirobbanó, és a határok feszegetése jellemző rá. Megkérdőjelezik így a valóság látványait, a fizika törvényeit, a formát és az anyagot, a teret, az esztétikumot, a képet és kicsit a művészeti hagyományt is. A mélység is fontos jellemzője a munkáknak: minden gondolat, minden kifejezés úgy mélyül el, hogy közben nem süpped bele a mélységbe, nem lassul le és nem vész el – nem lesz vastag, cuppanós buborék a tartalom körül: a gondolatok feszesek, dinamikusak és cikáznak, úgy kell befogadnunk őket, hogy röptükben csípjük el.

  A teljes anyag három fogalom köré csoportosítható. Első a tér vagy téridő, amelyet mindketten egyformán birtokolnak: Anna manipulálja, meghajlítja (Összeesküvéselmélet), tükrözi, lyukasztja, feltöri (Zenit, A felejtés geometriája, Adott ponton, stb.) – szabadon eljátszik vele a vásznon vagy annak síkja előtt idézi meg (46.749722  25.521389). Csongor pedig körbejárja (lerajzolva annak köveit), társítja fix grafikai elemekkel (Cenzúra más szögből), vagy minimalista papírformákkal, anyagok tulajdonságaival (síkokra tagolódás, összetartó erő és repedezés) esszenciáját kutatja (Variációk egyenes vonalra, ill. Idézet előidézése).

  A második fogalom a mozgás (mint emberi tapasztalat, emberi cselekvés); ez inkább a Csongoré: testet öltött élmény formájában nyilvánul meg, mint például a gravitációval való játék (Lázadás a bolygó mozgása ellen), vagy az esővel való együttműködési kísérlet, de Annánál is jelen van – ő a mozgást a szemlélő távolságából, álomszerű formában dolgozza fel (kibillent, felborult elemek, zuhanó vagy mágnesesen vonzott tárgyak, mozduló, haladó alakok és élőlények).

Szabó Csongor - Cenzura más szögből 2.

Szabó Csongor - Cenzura más szögből 1.

  A harmadik a kép, amely szinte teljességgel Annához tartozik: van, hogy papírlapként „fejti le” a vászon felületéről (Desktop Background), vagy finom csavarral fotó-hatással is fűszerezi (a Borderline piros ege vagy a Trip besötétült sarka). A kép tárgyi mivolta is terítékre kerül, így létrehoz restaurálásra váró kép-tárgyat, de olyat is, amelyet illuzionisztikus eszközökkel oszt szét (Az első szívdobbanás) – ezekkel a művekkel a kép hagyományainak témáját is érinti, akárcsak akkor, amikor Caspar David Friedrich Jégtengerét értelmezi újra. A képi konvenciók vizsgálatához (konceptuális szinten) Csongor is csatlakozik, a művekkel szemben támasztott esztétikai elvárásokat tematizálva (Esztétikai paradoxon).

Szabó Csongor - Kollaboració az esővel

  Amit Anna és Csongor feltárnak, az aktuálisabb, mint valaha. Aktuális, mert a dolgok nyomát követni (kövekét, a vonal papíron való modulációit, a horizontot vagy a vászon szélét) mindig a világ tudatosabb megélését hozza. Aktuális azért is, mert a valóságot jó nem készpénznek venni – csak akkor vagyunk képesek változtatni rajta, ha nyitottan viszonyulunk hozzá. A Fehér Oldal az, ahol valóban létrejöhetnek az új konstellációk, de csak úgy, ha figyelembe vesszük ürességét és telítettségét egyaránt. Ha fel szeretnénk címkézni, megsemmisítjük lényegét (a pecsételt oldal már nem fehér, és minél inkább erőltetjük ezt a megjelölést, annál inkább megcáfoljuk a kijelentés tartalmát). Anna és Csongor egészséges flexibilitással kezelnek minden témát és minden elemet.

  A valóság résein át feszegetni lehet az élettelen konvenciókat, a gondolatok a résbe ékelődve hatást gyakorolnak a rendszer anyagára, s így szétpattanhat az a hártya, amit túlzott pragmatikussággal, illetve felszínesen csak valóságnak szoktunk nevezni. Mert ami ezután marad, az a valódi valóság: ami sűrű és képlékeny, ismerős és határtalan. A kiállításon látható „játékok” elménkbe és lelkünkbe karcolnak valamit, ami később fejtheti ki hatását. Beoltanak nyitottsággal.

Ungvári-Zrínyi Kata

MAGMA, Sepsiszentgyörgy, pulzArt7

Láthatatlan jelenlét 2.0

Bevezetés a kortárs művészetbe kamaszoknak – és nem csak nekik 

  A különleges, kimondottan kamaszok számára rendezett kiállításon a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményének darabjai kezdeményeznek párbeszédet a sepsiszentgyörgyi MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér gyűjteményével és a művészek alkotásaival, illetve természetesen a közönséggel. A múzeumpedagógiai szempontok szerint rendezett tárlaton asszociációs játékokkal és egy társasjáték segítségével keressük a válaszokat a műalkotások által feltett kérdésekre – közösen próbálunk válaszolni az olyan nagy horderejűekre is, mint például: hogyan tudnánk elmagyarázni egy földönkívülinek, hogy mi a művészet?

  A tárlat a 2018-ban a szentendrei Barcsay Múzeumban, György Gabriella és Kassai Hajnal által rendezett Láthatatlan jelenlét. Bevezetés a kortárs művészetbe kamaszoknak – de nem csak nekik című kiállítás és az ahhoz kapcsolódó módszertani program folytatása. A kortárs művészet könnyebb befogadását segítő projekt most egymástól két, földrajzi értelemben távol álló gyűjteményben keresi a kapcsolódási pontokat.

  Kiállító művészek: ANNA Margit, ÁSZTAI Csaba, BAKÓ Mihály, BARTHA József, CSIKI Csaba, CSONTÓ Lajos, Petar ČORNATOVIĆ, CSUTAK Magda, DAMOKOS Csaba, ERHARDT Miklós, ÉLTES Barna, GÁSPÁR Csongor és SZABÓ Melinda, GYŐRFFY Sándor, HOLDAS György, ILOSVAI VARGA István, Kis Varsó, KISPÁL Ágnes-Evelin, KMETTY János, KOLUMBÁN Hanna, KORNISS Dezső, KÓSZA SIPOS László, KUSZTOS Attila, ORSZÁG Lili, PAIZS GOEBEL Jenő, Ivan PUIG, Sorin NEAMŢU, SZIRTES János, TÓTH Eszter, VAJDA Lajos, VÁNCSA Domokos, VERES Szabolcs, VINCZE Ottó, WANEK Ferenc.

  Megnyitó: 2019. szeptember 18. szerda, 19 óra
  A vendégeket üdvözli: VARGHA Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója
 A kiállítást megnyitja: GYÖRGY Gabriella, múzeumpedagógus LAUTER Éva, a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatóhelyettese.
  Kurátorok: FÁM Erika (MAGMA) és GYÖRGY Gabriella (FMC), múzeumpedagógusok.

  Az esemény része a pulzArt7 kortárs összművészeti fesztiválnak.
 Szervezők: Ferenczy Múzeumi Centrum, Szentendre, MAGMA Kortárs Közeg Egyesület, Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy.  

További infók a MAGMA honlapján.

  https://magma.maybe.ro/?fbclid=IwAR0bE0GGWiGrGtFf5LjfaEC_cfQ4GHUJxrVf7MeuvKLaDvRj_l-fuLodBDs