fórumtizenöt

UTÓVÉD ÁLLÁSPONT

Elekes Károly sepsiszentgyörgyi kiállításáról

 

 

Elekes Károly fejszéi elmések és sokoldalúak, amolyan góbé dizájnosak. Megalkotásra kerültek acélból, ólomból, fából, nyél nélkül vagy szerteágazó nyéllel. Beütve állnak kőbe, fába, fémbe. Különböző alakzatokat formálnak, csillagformákba rendeződnek, zárványként tömörülnek, selyempárnába nehezednek.

Elekes fejszéi több, mint egy évtizede szerveződnek tematikus egységbe, a 2010-es Gyergyószárhegyi Művésztelep Utóvéd álláspont című műalkotásával kezdődően.
Egyvalami azonban mindegyikükben közös: akár a szimbólumok, megkülönböztetve állnak a kézi szerszám célszerűségétől. – írja Zakariás István képzőművész a kiállítás kurátora. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban megrendezett tárlatot Túros Eszter művészettörténész nyitotta meg. Az alábbiakba az itt elhangzott szöveget olvashatják.

 

Ahogy a Székelyföldi Grafikai Biennálé kiindulópontja az idén 50 éves Gyergyószárhegyi Művésztelep, úgy Elekes Károly siménfalvi származású, a nyolcvanas évek derekától Budapesten élő alkotónak, a MAMŰ Társaság alapító tagjának jelenlegi kiállítási anyaga is a szárhegyi művésztelephez kapcsolódik, hiszen fejszés sorozata Gyergyószárhegyen készült, Gyergyószárhegy tatárjáráskori történelme ihlette.

Elekes Károly utóvéd álláspontból indít, melyet művészettörténeti kontextusba helyezve, arriergard-ként, az avantgárd fogalmának és gyakorlatának ironikus ellentéteként értelmez. És bár sorozatindító, 2010-es alkotása is az Utóvéd álláspont jelképpé való szublimálása, művészi attitűdje korábbi időszakra vezethető vissza. Az avantgárd művészi gyakorlatokban alaposan alámerülve a világ múzeumaiban és galériáiban őrzött művészettörténeti remekművekkel telítődve Elekes már a 2000 évek elejétől egyre fokozottabb szkepticizmussal fordult a művészi túltermelés felé, amelynek következtében múzeumokban vagy raktárakban vagyunk kénytelenek tárolni az Stanislaw Lem által egyenesen intellektuális szemétnek nevezett többletet. Elekes, ezért fokozatosan lemondva újabb műtárgyak létrehozásáról, ebben a szellemben kezdte el 2003-ban az ún. Tunning sorozatát. Ócskapiacokon vásárolt, rossz állapotú, ritkán igazán kvalitásos képeket tunningolt fel, hogy ily módon megvizsgálva, restaurálva, újra értelmezve reciklálja, kortárs diskurzusba helyezze azokat.

Ebből az utóvédként manifesztált pozícióból indul fejszés sorozata. Abban az értelemben fordul szembe az avantgárd újító gyakorlataival, hogy ő nem az invenciót helyezi előtérbe, hanem magát a viszonyulást gyökereihez, múlthoz, a népművészethez, a közös és személyes emlékezet tárgyaihoz. Azokat helyzetbe hozva, jelképpé emelve hozza létre objektjeit, így mozgósítva ennek a fegyvernek és megélhetési eszköznek egyaránt használható tárgynak a különböző kultúrtörténeti rétegeit. Talált vagy kreált, acélból, fából, ólomból készült fejszéit kiemeli eredeti funkciójukból, így kutatja azoknak eszköz mivoltukon túlmutató, a siménfalvi gyerekkorból, a gyergyószárhegyi művésztelep tapasztalataiból ismerős, vagy  ősidőkbe vesző, tágabb történelmi összefüggésekben, illetve szakrális térként is körvonalazódó minőségeit.

Fejszéi várfalba csapódva, csillagformába rendeződve, elnehezedve, táncra perdülve, villámként becsapódva, fába szorultan, kézhez simultan, a fejszecsapások repetitivitásával rímelve teremtenek hol erőteljes, máskor ólomsúlyos líraiságot, szellemesen játékos ritmusokat. Elekes 18 évekre tervezi sorozatait, e kardinális szám keretezi nagy egységekbe rendeződő tárgyait, melyek nem mindig teszik könnyen megközelíthetővé saját történetüket, motívumaikkal, időnként egymásból kibomló tartalmaikkal azonban határozottan kijelölik mozgásterünket. Látványos sorompócsíkokkal jelzett lezárásai, selyempárnára fektetett ólomsúlyként vagy zárványként sűrűsödő motívumaival bár nagy utat jár be, végső soron mindvégig ugyanazokat a kérdéseket kutatja, a művészet mibenlétének, a művész munkájának alapvető kérdéseit.

Úgy invitál bennünket is erre, hogy a fejsze sorozatba illeszkedő, ócskapiaci sétapálcájával flaneur-ként pozicionálja magát saját kiállításán.

Túros Eszter