Csíki Székely Múzeum Kossuth utcai galériája
Fülöp József kiállítása
Fülöp
József csíkszeredai képzőművész szinte évről évre új sorozatokkal, új
kiállítással jelentkezik, és ha ezeket a sorozatokat egymás mellé
helyeznénk, akkor azok együttesen is sorozatként működnének, a porték, a
szereplők történetekbe szerveződve kirajzolnák ki az alkotó egyéni
útját. Fülöp József alkotásainak örök problémája a kint és bent, az én
és a másik közti feloldhatatlan feszültségek felmutatása, ugyanakkor a
kapcsolódási lehetőségek állandó keresése – ennek függvényében
árnyalódik a kép, alakul az ember, torzul a grimasz.
Fülöp Józseftől korábban láthattunk erőteljes színvilágú, laza konstrukciókba szerveződő festményeket, fura, robotszerű lényeket idéző alakokkal, láthattuk a szürke árnyalatok játékán alapuló, az előbbieknél nem kevésbé bizarr, gyakran feliratokkal erősített vagy ellenpontozott alkotásokat, vagy láthattunk különböző katalógusok, újságok szöveges felületeit grafikai háttérként működtető, fájdalmasan groteszk figurákat felvonultató önreflexióit, „helyzetjelentéseit”. Beszürkült háttereket, ahol a szövegek, szavak, szótöredékek helyét veszi át a semleges grafit háttér, de a figurákat mintha már ismernénk. Gesztusai mai reflexiók, mely arhaikus távlatokat nyitnak.
A környezetéből, a mindennapokból inspirálódik, ha mindez még oly hihetetlen is bizarr alakjait szemlélve. Szinte reflexszerűen rajzol, mintha öntudatlanul törnének fel belőle ezek a groteszk figurák, mint természetes kifejeződései egy-egy emberi állapotnak. Fülöp József munkái a korábbiakhoz képest egyszerűsödtek, finomabban, letisztultabban fogalmaz. Vonalakból konstruálja szellemportréit. Az emberi porhüvely mintha lehámlana a képről, lehámlik hordozójáról, csak a gesztusok, fintorok, tekintetek kötőszövetként kirajzolódó lenyomatai maradnak, ritmust, dinamikát, feszültségeket jelölve a hátterek homogén törtfehér végtelenjében.
Fülöp Józseftől korábban láthattunk erőteljes színvilágú, laza konstrukciókba szerveződő festményeket, fura, robotszerű lényeket idéző alakokkal, láthattuk a szürke árnyalatok játékán alapuló, az előbbieknél nem kevésbé bizarr, gyakran feliratokkal erősített vagy ellenpontozott alkotásokat, vagy láthattunk különböző katalógusok, újságok szöveges felületeit grafikai háttérként működtető, fájdalmasan groteszk figurákat felvonultató önreflexióit, „helyzetjelentéseit”. Beszürkült háttereket, ahol a szövegek, szavak, szótöredékek helyét veszi át a semleges grafit háttér, de a figurákat mintha már ismernénk. Gesztusai mai reflexiók, mely arhaikus távlatokat nyitnak.
A környezetéből, a mindennapokból inspirálódik, ha mindez még oly hihetetlen is bizarr alakjait szemlélve. Szinte reflexszerűen rajzol, mintha öntudatlanul törnének fel belőle ezek a groteszk figurák, mint természetes kifejeződései egy-egy emberi állapotnak. Fülöp József munkái a korábbiakhoz képest egyszerűsödtek, finomabban, letisztultabban fogalmaz. Vonalakból konstruálja szellemportréit. Az emberi porhüvely mintha lehámlana a képről, lehámlik hordozójáról, csak a gesztusok, fintorok, tekintetek kötőszövetként kirajzolódó lenyomatai maradnak, ritmust, dinamikát, feszültségeket jelölve a hátterek homogén törtfehér végtelenjében.
Túros Eszter
Fülöp József kiállítása 2017. december 7-én, 18 órától nyílik a Csíki Székely Múzeum, Kossuth utcai galériájában. Megtekinthető 2017. dec. 23-ig.