Tíz éves a csíkszeredai Studio 9

  Május 11-én, szerdán, 18 órakor Sepsiszentgyörgyön nyílik a Studio 9 csoportosulás tízedik, jubileumi vándorkiállítása, melynek az Erdélyi Művészeti Központ ad otthont.

  Résztvevő művészek: Bara Barnabás, Botár László, Gergely Zoltán, Mezey Ildikó, Nagy Ödön, Szabó Árpád, Turcza László, Váncsa Mónika, Xantus Géza.

  Több mint tíz évvel ezelőtt, amikor a Studio 9 alkotói felvetették a közös kiállítások, a csoportosulássá való szerveződés lehetőségét, elsősorban gyakorlatiasan gondolkodtak. Különösebben nem terveztek hosszú távra, mindig csak a soron követkzőt látva próbáltak előre lépni. Mindig csak egyet.

  Az eltelt kerek tíz esztendő nem a jó tervezésnek köszönhető, hanem a kiállításokon, a közös munkán,  a lassan valóban csoporttá érő alkotók évről-évre megújuló lendületének, hogy mindig volt valaki, aki hajlandó volt kézbe venni a kiállítások megszervezésének és utaztatásának minden nyűgét.

  A csoprotosulás nevébe a tagok számát is rögzítették annak idején, feltételezve, hogy a csapat összetétele többé-kevésbé változatlan marad.  Ezúttal is kilenc alkotó szerepel a kiállításon, de ha visszatekintünk, voltak időközben változások. Voltak távozó és újan érkező tagjai a csoportnak, volt, aki csak egy időre függesztette fel Studio 9-beli tevékenységét, de a csapat nagyrésze mindvégig változatlan maradt.

   Visszagondolva a kezdetekre, az az érzésünk támadhat, hogy milyen hamar elrepült egy évtized, „mintha csak most lett volna”, úgy lerövidül ez az egész történet. Ha valaki azonban időt és energiát szánna arra, hogy alaposabban szembenézzen ezzel a röpke tíz esztendővel, igencsak sokszínű és árnyalatokban gazdag kép bontakozhatna ki előtte. Ha tovább mennénk, a felszín mögé is nézve, kirajzolódhatnának egy csoport karakterjegyei, egy-egy alkotói élepálya tíz esztendejének útkeresései, visszatérő kérdései, kísérletei, személyes küzdelmei, hullámvölgyei, felismerései. Minden bizonnyal kirajzolódhatna néhány emlékezetes mozzanat, felejthetetlen alkotás. És ha ez megtörténik, akkor talán volt értelme ennek az egész erőfeszítésnek. Ha pedig visszajelzések is történnek, azok a folytatás kérdését segítenek továbbgondolni, hogy van-e értelme fenntartani egy olyan kiforrott párbeszédet, amelyben a résztvevők már-már félszavakból is értik egymást, van-e lehetőség a csoportként való megújulásra, a szellemi frissesség fenntartására egy olyan, otthonossá alakított alkotói környezetben, ahol a megszokás könnyen elhatalmasodhat, van-e értelme, lehet-e egyáltalán alkotói csoportban, közösségben gondolkodni ismerve tíz év nehézségeit?! És folytathatnánk.

  Ezek a kérdések minden évben felmerültek és minden alkalommal sikerült továbblépni. A tizedik évforduló nemcsak ünnep, hanem mérföldkő is. Ahhoz pedig, hogy milyen lesz a folytatás, azt hiszem, mindnyájunknak közünk lehet.

Túros Eszter

 

KÉP ÉS VERS

 

 Május 6-án, a csíkszeredai Új Kriterion Galériában,  kiállítás megnyitóra valamint  könyvbemutóra került sor. Markó Béla és Részegh Botond közös alkotása a Book Art Könyvkiadó gondozásában jelent meg.  A szabad beszélgetés során Markó Béla költő felolvasta a Passiójáték című szonettkoszorút, valamint megtekinthetőek voltak Részegh Botond képzőművész alkotásai. Az est házigazdája Hajdú Áron, a kiadó igazgatója volt. A kiállítás  május 20-ig látogatható.

 

 

 EMŰK, Sepsiszentgyörgy

 MESTER KULCS

 

  Április 17-én, 17 órakor nyílik az Erdélyi Művészeti Központ földszinti kiállítótermében a MESTER KULCS – Technikai civilizáció magyar művészek szemével című, Offenbacher Ferenc és Orosz Márton által rendezett, kiállítás. A tárlatot megnyitják dr. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára és Kelemen Hunor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető elnöke.

  
A Magyar Művészeti Akadémia, az egri Kepes Intézet és a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ együttműködéseként létrejövő kiállítás a fény művészetben való felhasználása köré szerveződik. A tárlat bemutatja azokat a kezdeményezéseket, amelyekben a művészet és a tudomány közötti kapcsolat a nem hagyományos médiumok használata révén fogalmazódik meg.

  A kiállításon szereplő művek annak a szellemi-kulturális örökségnek a történeti ívét rajzolják meg, amely a technológiai alapú művészet „mesterkulcsát” megteremtő magyar művészek a fény alapú vizualitás autonóm művészeti formává emelésére tett kezdeményezéséből létrejött.

  Kepes György és Moholy-Nagy László a huszadik századi művészet történetében az elsők között voltak, akik gyakorló művészekként és elméleti szakemberekként is foglalkoztak a fény közösségi szerepével és a fényművészet urbanisztikai funkciójával. Moholy a kinetikus művészet ikonikus alkotásának tekintett fény-tér-modulátor (1922–1930) megtervezésével, Kepes pedig a legelső köztéri neonmű (1949–1950) felállításával. A kiállításon bemutatott következő két generáció művészei a kettőjük szellemi örökségére hivatkozva találtak rá a médium nyelvével kifejezhető új lehetőségekre. Közülük is kiemelkedik a rajzai, festményei elkészítéséhez a legelsők között számítógépet használó Molnár Vera, valamint az 1977-ben a budapesti FOTON-ART csoportot létrehozó Csáji Attila, aki az akkoriban felfedezett új fényforrás, a lézer művészeti vonatkozásainak a tanulmányozásában ért el úttörő eredményeket Magyarországon és az Egyesült Államokban.

  A május 22-ig látogatható kiállításon a felsoroltak mellett még Bukta Imre, Kelle Antal, Kuchta Klára, Mattis-Teutsch Waldemár, Németh Hajnal, Orosz István, Szelényi Károly, Szigeti Gábor Csongor és Szvet Tamás műalkotásai lesznek megtekinthetőek.

 

41 országból jelentkeztek grafikusművészek a 4. Székelyföldi Grafikai Biennáléra 

  312 művet válogatott be a héttagú nemzetközi összetételű szakmai zsűri a 4. Székelyföldi Grafikai Biennále második szakaszába. A zsűri véleménye szerint a beválogatott anyag teljesíti az elvárásokat  és a kortárs grafika reprezentatív keresztmetszete. A továbbjutó pályamunkák jegyzékét és az alkotók névsorát  2016. április 7-én teszik közzé a rendezvény hivatalos oldalán, ezeket az alkotásokat kell eredetiben beküldeni május 20-ig.

  Maturizálódik a biennále. Összesen 1238 alkotást küldött be 507 képzőművész 41 országból, ami közel 40 százalékos növekedést jelent 2014-hez képest, amikor 314-en jelentkeztek 783 munkával 32 országból. Kizárólag szakmai szempontok szerint történt az értékelés, összesen három alkalommal vizsgáltuk meg a munkákat, először a kiírás formai feltételeitől eltérő alkotásokat zártuk ki, aztán megbeszéltük az egyes munkákat, majd a zsűri egyenként szavazott minden pályamunka esetében, hogy melyek legyenek a továbbjutó alkotások - ismertette a zsűrizés folyamatát Siklódi Zsolt képzőművész, a biennále kurátora és egyben a zsűri elnöke. 

  A pályamunkákat értékelő zsűrit hét szakember alkotta, összetétele pedig tükrözi a biennále resztvevőinek származását, hiszen 2014-ben és idén is a legtöbb pályamunka Romániából, Magyarországról és Lengyelországból érkezett.    Dr. Erőss István grafikusművész, az egri Eszterházy Károly Főiskola Vizuális Művészetek Tanszékének vezetője, dr. Kaja Renkas grafikusművész, a katowicei Sziléziai Egyetem Művészeti Intézetének munkatársa, Siklódi Zsolt képzőművész, a biennále kurátora, dr. Szepessy Béla grafikusművész, a Nyíregyházi Egyetem Vizuális Kultúra Intézetének vezetője, Szurcsik József festőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem oktatási rektorhelyettese, Ovidiu Tarța grafikusművész, a kolozsvári Képzőművészeti és Design Egyetem munkatársa, valamint Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője értékelték a munkákat.

  Sokkal jobb anyag gyűlt össze, mint az előző kiadások alkalmával –  értékelte Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész a pályamunkákat. Különböző kulturális és esztétikai felfogások találkozása, ezt jelenti számomra a biennále és idén ez megmutatkozik az anyag sokszínűségében. Más munkákat küldenek be Ázsiából, megint másakat Európából. Markáns bolgár, lengyel, magyarországi és hazai vonal ismerhető fel, a romániai pályamunkák között pedig még a különböző grafikai iskolák jellegzetes vonásai is felfedezhetőek a beküldött grafikákban –  tette hozzá Vécsi.

  A Székelyföldi Grafikai Biennále a pályamunkák tekintetében európai színvonalú, sok tekintetben hasonlít a Krakkói Grafikai Triennáléra – hangsúlyozta Dr. Kaja Renkas grafikusművész, a zsűri lengyel tagja.

  Dr. Erőss István grafikusművész szerint művészettörténeti momentum, hogy a kiírás nem engedett különbséget tenni munkák között a művek létrehozási technikái alapján a, így a művészi tartalom szerint lehetett értékelni és nem a technikák szerint. "A digitális technika kanonizálásának vagyunk tanui, 20–25 évvel korábban nem lehetett részt venni sehol digitális technikával létrehozott művekkel, aztán külön kategóriában szerepeltek, most pedig egyenrangúvá váltak a klasszikus úton létrehozott alkotásokkal” – fűzte hozzá.

  A 4. Székelyföldi Grafikai Biennále szervezői: Kovászna Megye Tanácsa, Hargita Megye Tanácsa, a Kovászna Megyei Művelődési Központ és a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ.

 Fotók: Henning János

http://grafikaiszemle.ro/

 

 Videóművészet elméletben és gyakorlatban

Műhelyfoglalkozás diákoknak a Magmában

 

  A MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér rendhagyó tárlatlátogatásra és műhelymunkára hívja a 10-18 éves diákokat, 2016. március 22-26. között, a Szabadásg tér 2. szám alatt, amelynek keretében a résztvevők megismerkedhetnek a videóművészet műfajával, hiszen az aktuális kiállítás, a Simultan retrospekcio azt a nem mindennapi lehetőséget kínálja, hogy betekintést kapjunk egy videófesztival 11 évnyi archívumába. A workshop lehetőséget biztosít, hogy a résztvevők kipróbálhassák magukat a műelemzés (esszé, kritika) területén illetve a kiállítótér sajátos közegében videómunkákat hozhatnak létre. Az elkészült vizuális illetve írásos alkotásokkal benevezhetnek a MAGMA Diákalkotók Díjára, amelyet a tanév végén ítélnek oda a legsikerültebb művek szerzőinek.
   Érdeklődő csoportok jelentkezését, előzetes időpontegyeztetéssel, a 0736 063 924-es telefonszámon valamint a studio@magmacm.ro címre várják.

http://magma.maybe.ro/