Fragments of our
identity
Cosmin Moldovan kiállítása az Új Kriterion Galériában
"Szeretném, ha
minden művész, szem előtt tartaná a társadalmi felelősséget, függetlenül attól, hogy melyik művészeti ágban dolgoznak."
Lucy Lippard
Cosmin Moldovan
legutóbbi szoborciklusa, mely a Fragments of our identity címet viseli,
sikerrel tesztelték egy egyedi licit alkalmával az aradi Művészeti Múzeum
Ovidiu Maitec termében ez év augusztus-szeptemberében.
A csíkszeredai
Új Kriterion Galéria, mely kétségtelen tekintélyre tett szert a mindig
figyelmesen kiválogatott leghatásosabb kortárs művészek promoválása révén,
meghívta az aradi művészt, hogy állítsa ki a legújabb műveit egy olyan
konfigurációban, mely ennek a kiállítótérnek a sajátosságaihoz alkalmazkodik.
A teljes ciklus
annak a sorozatnak a véglegesítését jelenti, mely a kelet-európai ember sorsára
fókuszál a sztálinista és posztsztálinista Kelet-Európában. Cosmin Moldovan,
aki a temesvári művészeti főiskola neveltje, a posztmodern időkben formálódott,
de komolyan érti a modern művészetet, és elsősorban a szobrászatot.
Az a forma,
melyet a művész gyakorol, nem más, mint „a forma lerombolása”, amit a XX.
századi szobrászat fedezett fel és gyakorolt. A formát azért rombolják le, hogy
újabb érzékenységet formáljanak. A modernizmus, emlékezzünk csak, a nyelvezet
autonómiáját, a stilisztikai egységet, a forma tisztaságát támadta meg. Olyan
alkotókra gondolunk, mint Piet Mondrian a festészetben vagy Brâncuși a
festészetben. A posztmodern vegyítette a stílusokat, a dekonstrukciót és a
töredék kultúráját képviselte. Az a posztmodernizmus, melyet most élünk, a
felületesség és a szórakoztatás kultúrája.
Cosmin Moldovan
a posztmodern hódításakor strukturálta képzeletét, attitűdje pedig az X
nemzedékével azonos (melyet az észak-amerikai térben határoztak meg így):
irónia, cinizmus és szarkazmus. Ez a magatartás a kiábrándulás talaján szökkent
szárba, és a modern és a kortárs (kommunista és nemcsak) társadalmak menete
váltotta ki. Az élesen pamfletszerű nyilak az ellen a társadalom ellen
irányulnak, melyben az embert minden lépésre traumatizálják a durva, támadó
ideológia kinövései, melyet gyakran ostobaságok és súlyos abszurditások
tarkítanak.
A rendszer
rendszeresen arra törekedett, hogy végig vigye a projektjét: új, identitás
nélküli embert alkosson, akit megsemmisít a proletár internacionalizmus
bolsevik ideológiája – ez a jelenség folytatódik a globalizáció nivelláló
jellegének „köszönhetően”. A fának a marokcsiszolóval durván lecsiszolt
felületén helyenként nyomok látszanak a hagyományos népviseletből, mely
véletlenszerűen maradt meg a múlt „vöröses”, ahogy a művész nevezi, csípős
időszaka után. A művész neodada-expresszionista kóddal „olvasható” alkotó
formulája, hogy az emberi alakok töredékekből alakulnak ki, ironikusan humoros,
üzenete pedig siralmasan nevetséges.
Az, ami első
látásra mosolyt fakaszt, figyelmesebb pillantásra értésedre adja, hogy
intenzív, évtizedeken át húzódó szenvedést rejt magában, melynek járulékos
következményeit a mai napig nyögjük. A belső (jellembeli, morális és
spirituális) újraszerveződés annyira romboló hatású volt, hogy nehezen látjuk a
valós felépülés lehetőségét.
Ennek a
világegyetemnek, melyből Istent kiűzték, a két alapvető szimbólum, a sarló és a
kalapács az alfája és az omegája. Cosmin Moldovan ezeket a jelképekkel
használja, meg még másokat is a műveiben. Az
öklödnek nincs esze című munka például
jellemző a szerző csípős iróniájára, mellyel egy olyan rendszer irányába,
aminek legfőbb célja az volt, hogy irtsa ki az emberi tudatból a szent, a
művészi áldozat hite megváltó erejének fogalmát.
A munkák
címéből, mely poémák és pamfletek címének tűnik, irónia és kérlelhetetlen
szarkazmus árad. Ha a poémát szavak alkotjáj, Cosmin Moldovan szobrászati
poémái megtestesült szavakból állnak: ember, nyomás, kalapács, ütés, rozsdás
szeg, sarló, csavar, vér, kínzás, halál stb.
Cosmin Moldovan
minden munkáját vagy ciklusát nagy formátumú tehetségére alapozza, melyet
figyelemre méltó művészi intelligencia irányít, mely nagyszerű arányérzékkel
ruházza fel az anyag kifejező erejét, a művészi elemek, a formai artikulációk
és a színvilág üzenetét illetően.
A művészi
nyelvezet uralása, a képzelet konkrét strukturálódása, a kulturális horizont és
mindannak figyelmes követése, ami ma a művészetben történik – mindez nemzedéke
egyik leginkább figyelemre méltó szobrászává teszik Cosmin Moldovant.
Onisim
Colta
Cosmin Moldovan Fragments of our
identity című kiállítását, 2015. november 5-én, 19 órakkor nyitják a csíkszeredai Új Kriterion Galériában.
Képek a megnyitóról (frissítés):