Új Kriterion Galéria, Csíkszereda
Rácmolnár Sándor
Jégsapkák
Rácmolnár Sándor Jégsapkák című kiállítása eddigi életművének főbb korszakaiból mutat be egy izgalmas válogatást, amin keresztül megismerkedhetünk egyedülálló alkotói világával. A tárlat címadóképe jól tükrözi a számos grafikai műfajban alkotó művész néhol ironikus, néhol kritikus hangját. Kecses szinkronúszók, gyermekkori hieroglifák, újraértelmezett képregényes jelentek mellett kiállításra kerülnek magánmitológiáját megfogalmazó egyedi printjei is.
Rácmolnár
Sándor (Miskolc, 1960) a Magyar Képzőművészeti Főiskola sokszorosító grafika
szakán végzett 1987-ben. 1999-ben a Római Magyar Akadémia, 2002-ben a párizsi
Cité des Arts ösztöndíjasa volt. Munkásságának elismeréseként 2003-ban a
Munkácsy Mihály-díjat, 2008-ban a miskolci XXIV. Országos Grafikai Biennálé
Nagydíját kapta meg. 2010 óta a Budapesti Metropolitan Egyetem Vizuális
Kommunikáció Tanszékén a Képi ábrázolás szak docense. Karakteres stílusa
ellenére, művészetét a folytonos változás jellemzi, ami a kiállításra kerülő
alkotásokból is első pillantásra kirajzolódik. A sorozatokban gondolkodó alkotó
három jól elkülöníthető ciklusát láthatjuk a csíkszeredai tárlaton.
Rácmolnár
a 2000-es évek elején kezdte el készíteni Dingbats-sorozatát, ahol a számítógép
szimbólumtárából építkezik. A mai olvasó számára, az emojik világából nézve már
némi magyarázatot igényelhet a „dingbats karakterkészlet” jelentése.
Tulajdonképpen egyes számítógépes programokban, a betűtípusoknál választhattunk
ki karakterkészleteket, amik a klaviatúra billentyűinek lenyomásával, különböző
szimbólumot adtak ki. Ezeket a jelképeket veszi kölcsön Rácmolnár és építi meg
belőlük történeteinek világát, amit magánmitológiájának különböző alakjaival
népesít be. Négyzetes elrendezésű egyedi nyomatain, gyakran egyszínű háttér
előtt jelennek meg tükröződő felületeken ősi szertartársok, esőistenek, a
mexikói halálkultusz stilizált koponyája valamint keleti írásjelek és
karakterek.
Rácmolnár úszónőkről készített sorozata a szinkronúszás könnyedségére koncentrál, annak ellenére, hogy közismert tény, hogy a fesztelennek tűnő légies mozdulatok hátterében hihetetlen erő és koncentráció áll. A produkciók közben végig szinkronban kell maradniuk a víz ellenállásával is folyamatosan dacoló sportolóknak. Archaizáló szemek és kitekert végtagok jellemzik az oldalprofilból erőteljes kontúrokkal, lazúros háttér előtt, kecses táncmozdulatokban megfestett alakokat.
Rácmolnár Sándor 1993-ban csatlakozott a
Várfok Galéria állandó művészköréhez. Munkái számos magán- és közgyűjteményben
megtalálhatóak itthon és külföldön egyaránt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése