2017. október 3., kedd



A helyek szelleme
Szubjektív művésztelepi körkép Székelyföldről, a teljesség igénye nélkül



Szigeti G. Csongor munkájának szállítása a Pulzus zárókiállításásra.
   A ’89-es rendszerváltást követően, már a ’90-es évek elejétől, Romániában is az addig is működő és már hagyományokkal rendelkező művésztelepek mellett számos kisebb-nagyobb, szakmailag igen változatos nívójú alkotótelep létesült. Ezek többsége azóta is működik. Ez alól nem volt kivétel a székelyföldi régió sem. A 2000-es évek első évtizedében Székelyföldön ismét tanúi lehettünk egyfajta „művésztelep-bumm”-nak. Több új alkotóműhely indult, „friss vért” szállítva a régió képzőművészeti véráramlatába. Idén is, május közepétől kezdődően, számos művésztelep zajlott szinte az egész Székelyföld területén, Háromszéktől, Csíkszeredán, Udvarhelyen és a Homoród mentén át, Gyergyóig és Marosvásárhelyig. Hosszasan sorolhatnánk a településneveket és kitérhetünk az adott alkotóműhely működését biztosító intézményi, szervezeti, állami vagy magánmecenatúra támogatási rendszerére is. Beszélhetünk arról is, hogy némelyik életre hívása milyen módon kapcsolódott a lokális, adott esetben a tágabb környezethez, vagy milyen szakmai érdekek, elvek/célok mentén szerveződött, illetve működik. Néhány ezek közül – természetesen szakmai szempontokat figyelembe véve – mindenképp említésre méltó. 

Xiao Li a szárhegyi GNAP-on
   Május végén zárult a csíkszeredai Free Camp Művésztelep, amely a korábbi „Inter Art”-ból nőtte ki magát a 2000-es évek elejétől. Az alkotótábor működtetője a Hargita Megyei Kulturális Központ, szakmai vezetője Botár László képzőművész. Szintén intézményi támogatással, július folyamán került megrendezésre a székelyudvarhelyi Pulzus Művésztelep, amelyet a helyi Haáz Rezső Múzeum tart fenn 2012. óta. A nyár folyamán zajlott a Gyergyószárhegyi Művésztelep több kiadása is, a Gyergyószárhegyi Alkotó és Kulturális Központtal a hátterében, (2014-től) Czimbalmos Attila és Ferencz Zoltán szakmai vezetésével.

   Több művésztelep fenntartását biztosítja szervezeti, alapítványi és más magánmecenatúra jellegű támogatás. Ilyen a Teleki Kastély Alapítvány és a Castel Art Pro szervezésében, Gernyeszegen zajló Kastélypark Művésztelep. Pokornyi Attila és Knyihár Amarilla irányításával a tábor idei, negyedik kiadása augusztus 11-én zárta kapuit. Pár nappal később táborzáróra került sor az ötödik kiadásánál tartó, nyárászeredai Zereda Művésztelepen is. A telep a Tordai család támogatásának és Berze Imre képzőművész szakmai szervezői munkájának köszönheti színvonalát, létezését. Magánmecenatúra áll az erdővidéki Olaszteleken, évről évre megrendezett alkotótelepek háttérfinanszírozásában is. A Rácz család és a Dániel Kastély Egyesület támogatásával működö művésztelepen az idén augusztusban csíkszeredai TAG csoport művészei alkothattak.

   Augusztus folyamán, az ARTeast Alapítvány és a B5 Stúdió szervezésében tíznapos rezidensprogram zajlott Marosvásárhelyen. Az In Situ elnevezésű program felhívást intézett kortárs alkotókhoz a B5 Stúdió archívumának vizsgálatára és feltárására (fotó-dokumentumok, nyomtatványok, műalkotások, stb.). Célja felmérni, hogy milyen módon válhat egy archívum élővé és hogyan lesz a múlt fizikai formájú jelenné. A projekt meghívott alkotói: Jaroslav Kiša (Szlovákia), Borsos Lőrinc művészpáros (Magyarország), Sonja Hornung (Ausztrália) & Richard Pettifer (Németország) és Claudiu Cobilanschi & Iulia Toma (Románia), valamint Mircea Nicolae (Románia), aki nyílt pályázat útján került be a csapatba. A rezidensek munkáját a B5 Stúdió alapítója, Bartha József, a Monotremu művészpáros és Ungvári-Zrínyi Kata teoretikus segítették.

Dan Perjovschi előadása a Minitremun
   Említésre méltó a Minitremu Egyesület által, idén második alkalommal, Szovátán megszervezett, Minitremu kortárs művészeti alkotótábor, amely kizárólag a középiskolai korosztályt célozta meg. A táborban alkalom nyílt találkozni és szabadon beszélgetni a román és a nemzetközi kortárs művészet jelentős képviselőivel, alkotásaikon keresztül, vagy az általuk létesített platformokon. Az idei tábor meghívottjai: Dan Perjovschi, Anca Benera és Estefan Arnold, ABC House Brussels, Adorjáni Márta és Răzvan Anton, Kozma Levente (Simultan), Xandra Popescu és Larisa Crunțeanu, Alina Popa és Florin Flueraș, akik egyéni vagy társas rajz-, írás-, kutatás-, dokumentáció-, könyvkötő-, fotó-videó-, technológia-, performance, és kuratóriátus műhelyeket vezettek. A Minitremu célja, hogy játékos, interaktív módon megkönnyítse a hozzáférést a kortárs művészethez; a kreatív fejlődés tere, amelyben a fiatalok dialógust és elmélkedést serkentő művészi folyamatokkal kerülhettek kapcsolatba, amelyek saját életszemléletük kialakításában segítette őket.

   Talán kicsit elfogultan, de úgy érzem, mindenképp vissza kell kanyarodnom a több mint 40 évet megélt (és még mindig működő) Szárhegyhez és az 5 éve született, fiatal, székelyudvarhelyi Pulzushoz. Két különböző korú, különböző idő- és szakmai ívet bejáró alkotóműhely – valahol, egy bizonyos ponton mégiscsak találkoznak. Mi a kettejük közös értéke? Mindkét művésztelep elsődleges célja, hogy a lokális kulturális értékeket beemelje egy tágabb nemzetközi körforgásba, kapcsolatokat teremtve a külföldi és a helyi alkotók között. A 2000-es évek elejétől működő Szárhegyi Korkép Művésztelep világszinten is jegyzett  tábor, amely teljes műfaji szabadságot hirdetett. Elsősorban Siklódi Zsolt, a tábor művészeti vezetője és Erőss István, a művésztelep művészeti tanácsadója nevéhez kapcsolódik. Ennek eredményeként az utóbbi másfél-két évtizedben nagy számban születtek a természetművészet műfajához kapcsolódó vagy ahhoz közel álló, hasonló jellegű efemer alkotások.

Pál Péter munkája a szárhegyi GNAP-on.
   A Bulgáriai Gabrovtsi után a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ látta vendégül a második állomásához érkezett Global Nomadic Art Project 2017-et (GNAP), amely egyben a Gyergyószárhegyi Művésztelep idei, második kiadása volt. A GNAP a dél-koreai YATOO Természetművészeti Egyesület ötletéből nőtte ki magát egy, a földrészeket behálózó mozgalommá. Az Erőss István képzőművész, az egri EKE Vizuális Művészeti Intézetének igazgatója szervezte GNAP 2017 Eastern Europe a Rural Stages (Rurális helyszínek) alcímet kapta. Az alkotók a helyi művészekkel folytatott közös munka mellett számos kulturális és természeti örökségi helyszínt ismerhettek meg. Utazásaik során a természeti környezetből, a falusi életből és a kulturális hatásokból inspirálódva, a helyszínen talált anyagokból készítettek helyspecifikus természetművészeti alkotásokat. Részt vevő alkotók voltak: Quin Chen, Feng Feng, Xiao Li (Kína), Kang Heejoon, Kim Cabin, Ko Seunhiung, Kwon O-Yeol, Ree Eung Wo (Dél-Korea), Takashi Ikezawa, Yutaka Tamiya (Japán), Margrit Neuendorf, Oliver Huet (Franciaország), Erőss István, Balázs Péter, Lipkovics Péter (Magyarország), Tugce Aytürk (Törökország), Valerie Codara (Olaszország), Yanitsa Fendulova (Bulgaria), Berze Imre, Madaras Péter, Kovács Kinga, Szabó Réka, Kopacz Kund és Koter Vilmos, Pál Péter és Pokorny Attila (Románia). Ezt követően zajlott A variációk véglegességének elve című, idei harmadik szárhegyi alkotótábor, amely a Magyarországon élő NDK (Nehezen Definiálható Közösség) csoport tagjai és a Székelyföldön élő kortárs képzőművészek találkozásának lehetőségét adta.

GNAP Művésztelep gyergyószárhegyi állomásának zárókiállítása.
   A hatodik kiadásánál járó székelyudvarhelyi Pulzus 2012-es létrehozásának ötletgazdája Berze Imre szobrász volt. A kezdeményezés Vécsi N. Zoltán művészettörténész  támogatásának is köszönhetően szinte azonnal táptalajra talált. A Haáz Rezső Múzeum igazgatójának, dr. Miklós Zoltán nyitottságának köszönhetően vált a múzeum a művésztelep fenntaró intézményévé. Már az induláskor a cél kettős volt: egyrészt a helyi és a külföldi meghívott művészek számára találkozási-alkotási-bemutatkozási fórumot bíztosítani, másrészt a városi képtár kortárs művészeti gyűjteményét gyarapítani. A Pulzust nem a műfaji vagy stiláris egység vagy általánosan használt kifejezési formák alkalmazása jellemzi. Évente a művészek más-más, távoli helyekről, kultúrkörökből vagy művészeti közegekből érkeznek, különböző szakmai irányultsággal, képzettséggel. A Pulzus Művésztelep szakmai pozitívuma inkább abban koncentrálódik, ahogyan a gondolati komunikáció révén a hely szelleme, a helyszín aurája és az ott megtapasztalt kulturális hatások beépülnek az alkotók munkájába. Az idei Pulzuson részt vettek: Ming-Chin Tung (Tajvan), Soyoung Park (Kanada/Dél-Korea), Szigeti Gábor Csongor (Budapest), Daczó Enikő, Nicu Barb és Sipos-Gaudi Tünde (Sepsiszentgyörgy), Szabó Réka (Csíkszereda), Kövecsi-Kovács Imre, Tamás Borbála és Berze Imre (Székelyudvarhely).

Ferencz S. Apor, 2017

  Megjelent a budapesti Új Művészet 2017/9. szeptemberi számában.

2017. október 2., hétfő

VÁRFOK PROJECT ROOM, Budapest

Részegh Botond kiállítása


   Részegh Botond a Bukaresti Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán végzett, majd 2004-8 között a budapesti Képzőművészeti Egyetemen doktori iskolájába járt. A hat éve megújult csíkszeredai kortárs galéria, az Új Kriterion Galéria művészeti vezetőjeként nemcsak a művészet tevékeny gyakorlásával, de annak elméleti pólusaival is foglalkozik. Életműve számtalan ponton kötődik ugyanakkor az irodalomhoz is, több alkotása írókkal, költőkkel közösen szerezve jelent meg (Dragomán György, Markó Béla, Kányádi Sándor, Barabási Albert-László, Böszörményi  Zoltán), melyben grafikái nem az illusztráció funkciójával felruházva, sokkal inkább a szöveggel teljesen egyenrangú, egymás értelmét és jelentését mélyítő párbeszédként jelentek meg. Munkássága fókuszában a grafika áll, a tus mellett a vaskarc technika és a kávéval való nyomhagyás különleges eljárásaival is kísérletezett, ám néhány éve az akrillal való pasztózus festésmód is megjelent művészetében. Alkotásai középpontjában a madáchi kíváncsi, kételkedő, azonban az élet terhét kíméletlenül átérző és szenvedő ember metafizikai vonatkozása áll. Munkáit visszatérő elemek, laza, letisztult formaképzés, és a motívumok szűkszavú használata jellemzi, mellyel azonban kivételesen érzékeny módon analizálja az élet drámáját, a minden egyént gondolkodó és érző emberi mivoltában érintő esszenciális létkérdéseket. Részegh otthonosan mozog a nemzetközi művészeti színtéren, romániai és magyarországi kiállításai mellett munkái többször szerepeltek jelentős galériák kiállításain az USA-ban, Ausztriában, Németországban és Finnországban.

   A Várfok Project Roomban bemutatott anyag két grafikai sorozatot tár a látogató elé, bevezetve őt ezzel Részegh Botond különleges, kontemplációra és saját belső világunk legmélyebb rezdüléseinek fürkészésére késztető képi világába. A Kávéfejek sorozaton Részegh kávéfoltokból alakítja ki bizonytalan körvonalú, egymást átható rétegek sorából összeálló brutális, jelzésszerű fejformáit, melyek külön személyiségekként, vagy lelkiállapotok tanulmányrajzaiként állnak a rizspapír fehér háttere előtt. A 2009-es Játék a büntethetetlen fantázia bűnével című tus-sorozat ehhez képest egy egész másfajta, karcszerű, lineáris vizuális gondolkodásmódról tanúskodik, mely az eltitkolt és elfojtott vágyak erotikus tematikájának pszichológiai mélységű megfogalmazásai. 

   Részegh Botond budapesti kiállítása 2017. október 18-án nyílik a VÁRFOK PROJECT ROOM-ban (1012 Budapest, Várfok u. 14.). Megnyitja Totth Benedek író.