2015. augusztus 29., szombat

 

ZEREDA

Nyárádszeredai Művésztelep - 2015

  


   A Zereda művésztelep már harmadik kiadásánál tart. Rendezvényként tekintve ez azt jelenti, hogy lassan a helyére kerül minden, feltöltődnek a rések, kivilágosodnak eddig nem járt ösvények. Ha valamit jó érzékkel, nyitottan és elhivatottan csinálunk, előbb-utóbb kivirágzik. Viszont minden (megvalósuló) esemény sikere ugyanígy múlik a résztvevők hozzájárulásán is. A 2015-ös Zereda kimondottan pozitív és különleges csapatot hozott össze. Márpedig az, hogy tizenegy művész hogyan alkot egymás mellett, nem mindegy. Nyilván különböző világok egymásmellettiségéről van szó, de ami fontos, az az, hogy létrejönnek metszéspontok, közös "halmazok", amelyek mindenkire hatnak. Az idei felhozatalban élmény és jelenlét dialógusai valósulnak meg különböző formákban; az alkotók pedig az ezeket egybefogó narratíva lehetőségeivel kísérleteznek. A különböző művészi világok rezdülés-beli egymásrahatásában az esti bemutatók nyújtotta keret nagyon fontos erőnek bizonyult. A sorozatos elme- és lélektágítás, amelyben a társak munkásságába, gondolati és perceptuális világába nyerhettek bepillantást, értékes együtt-rezgéseket eredményezett.
  Berze Imre formái "kimozdultak" a szobrászat tömbszerűségéből. A természeti elemek (közvetlenül a víz, közvetetten, a kiállítótérben pedig a fény) segítségével festődik a művek gondolatisága. Az élmény így különböző szinteken valósul meg az alkotásban. A természet szabad kinetikáját az anyagok rusztikussága ellenpontozza.
   Sokszorosan összetett folyamat építi Bob József munkáit. Az alkotó egyrészt élményből indul ki (fizikai-vizuális és fogalmi környezet), de inspirálja a faktúra, az anyaggal való interakció is; a hazárd szerepe szintén fontos - mintha saját munkáit readymade-ként találná meg újra és újra az alkotásban. Az egészet végül pedig mégis a konceptualitás köti össze, ez adja a munka sajátosságát és teszi fel a pontot az i-re.
  Dimi Constantinides együtthatásokat vizsgál. Az adathalmazként feltérképezett valóság csak élő történetekkel lesz szervessé. A teljes egészet lebontva, részletekben kidolgozva teszi befogadhatóvá, érzékekkel emészthetővé. A realitás felvételezett, közvetlen nyomai hangulattal, érzékenységgel és narráció által közvetítik Zereda tájait. 

   
  Dóró Sándor vérbeli performer. Zeredai sorozata is leginkább folyamatszerűségén keresztül közelíthető meg. Célja: aktivitással nyomot hagyni. Alkotáskor fokozottan éber és tudatos jelenléti állapotban tartja magát, az energiát gesztusokba koncentrálva, a mozdulatok precizitásával és ökonómiájával dolgozik. Ez aktív térfoglalás, és nem is konfliktusmentes. Az alkotássorozatban Dóró legyűrni igyekszik a véletlent. Óriási erőket mozgatva, feszített tempóban dolgozik - nem meglepő, hogy színes grafikái duzzadnak a vitalitástól.
  Ferencz S. Apor komoly témákat kezel ironikus frissességgel. Maga a munka mindig friss, spontán, természetes rendszerben alakul, az általa megidézett szemantikai rétegek viszont komplexek és mélyek. Identitás-sorozata is rendkívül szuggesztív. De miért ennyire erős motívum a heggesztőmaszk? A maszk általában két irányban fejti ki hatását: (befele) takar és (kifele) mutat. Ferencz azonban olyan  maszknak fejleszti ki a látvány-oldalát, amelynek elsődlegesen a takarás, a védelem a feladata,  egyáltalán nem szándékozik látvány lenni. Így a defenzivitásból lesz reprezentatív gesztus, megspékelve az ipari, folyamatosan termelő világ személytelenségével. Az én korlátozott.
   Gyarmathy János klasszikus bronz-allegóriái a görög mitológia és kultúrkör számos motívumát juttatják el a befogadók különböző rétegeihez. Nyárádszeredába égi versenyzőjét hozta el: a kocsihajtó transzcendens sugallat által vezérelve viszi végbe teljesítményét.
   Horváth Levente helyi, erdélyi mitológiákat teremt tárgyi világ és természet vonatkozásában. Fontos eszköze a megszemélyesítés: inkább természethez kötődő tárgyak életéről van szó (csűr, kerítés, fa) - történeteiben sokszor az élő elemeket is az élettelen anyag állapotában követi. Konkrét fókuszában tehát passzív elemek állnak, de munkáinak aktív szereplője mindig a természet élő ereje. A mesei narratíva erős hangulati töltettel épül, és nem csak az irreálisan kompakt, térben valóságosnak ható formák, hanem a képeket belengő atmoszféra is szinte tapinthatóvá válik. Nem csoda, ha a telített mű egy-egy eleme kikívánkozik a térbe...
  Lakatos Gabriella munkáit szürreális hatások, erős hangulatiság és a derengés finomsága jellemzi. Földöntúli (lég-)terek. Az embert különleges hatásukkal vonzzák ezek a látványok, de terük talán mégse lakható. Túlvilági dimenziók, nem emberi léptékeknek kedveznek. Elkápráztatnak, vonzzák a tekintetünk, de távol tartanak. S ha mégis netán túl elmerülnénk az élményben, egy finoman ironikus fordulat kizökkent, és tesz róla, hogy el ne veszítsük a tudatos, (ön)kritikus mérlegelés fonalát. Lakatos Gabriella erős kritikai igénnyel alkotja meg munkáit.
  Léstyán Csaba munkái elképesztően nagy mélységgel bírnak. A míves kidolgozás itt nem öncélú anyag-élvezet; a rajzos faktúra hiteles és sajátos érzékelést takar, és hív elő a nézőben is - érzékeny, új nézőpontok élménye. A dobozba foglalt kép archiválja a tartalmat, vizsgálódásra késztet. Léstyán ebben a gesztusban saját, személyes percepcióját tágítja ki és teszi elérhetővé.
 Tamás Borbála szuggesztív festményei párhuzamos útvonalakon közelítenek meg hasonló témákat. A geometrikus struktúra összekapcsolt, egymástól függő identitásokat idéz meg drámai megvilágításban; második kompozíciója szintén viszonyrendszerhez kapcsolódik, de az én belső dinamikáját tárja elénk.
 Veress Gábor keretekből kinyúló felhívással szólítja meg közönségét. A város terét benépesítő, enyhén provokatív plakát ("My Demons Wanted") a kiállítótérben talál kidolgozott magyarázatra. Munkáját a könnyed, képregény-rajzok világát idéző stílus jellemzi, groteszk hatással.
  Tordai Levente és Sarolta, valamint alkalmazottaik alkotják a Zereda háttér-közösségét. Konkrétan a tábor és résztvevőinek technikai működtetéséért felelősek, tágabb értelemben véve viszont a szakértelem, vendégszeretet, nagylelkűség, őszinteség és humor adományait teszik hozzá a rendezvényhez. Ezek nélkül Zereda nem lenne az, ami.

 Ungvári-Zrínyi Kata


Fotó: Ferencz S. Apor

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése